Sziasztok! Igen igen, megint késtem nem is keveset... Sajnálom, s sajnálom! Remélem azért tetszeni fog ez a rész, habár mostanában szerintem meg fogjátok majd szokni, hogy a kedves szereplőink a halál és az élet kapujában vannak néhányszor...Nagyon örülnék pár pipának és kommentnek! Jó olvasást!
________________________________________________________________
7. Rész- A
fordulat
Dianát egy erős fejvájás követte, pontosan azután,
miután az ágyát elhagyta, s minden csövet kitépett magából, mivel Ő ezt nem
tartotta szükségesnek, hogy ilyen dolgokkal, úgymond táplálják. De akkor még
fogalma sem volt, hogy ennek milyen súlyos következményei lehetnek: egy azon
biztos hatása a csövek kiragadása önmagunkból a halál, vagy ájulás, vele együtt
migrénes felfájás, s sorolhatnám. De Dan-t az se érdekelte abban a pillanatban,
ha élete úszna el egy szempillantás alatt. Hátradőlt az ágyban, s tétlenül
bámulta a fehér orvosi szobát. Az volt az utolsó dolog, amit látott, mivel
szemeit lecsukta, mélyen.
„ Dianát egy orvos vette észre, az ágyában lecsukott
szemmel, száz meg száz csővel a teste mellett, s az oxigénpalackkal. A
helyzetet senki se értette igazán, még a legjobb szakorvosok sem. Ott állt
minden doktor, s nővér, mintsem segítve a helyzeten, mivel nagyon nem is
tudtak. A csöveket szép, precíz mozdulatokkal dugdosták vissza az elég
megviselt páciensbe. Nem érttették, hogy miért állt volna fel az ágyából? Tán
öngyilkosságot akart elkövetni, vagy mi a szösz? Mindenki csak találgatott, de
erre nem volt idő, mivel az óra ketyegett, sokkal gyorsabban, mint ahogyan azt
elképzelték. Az egyik orvos kiáltott hangosan, azért a defibrillátorért, ami
éppenséggel a helyzetet javítani tudta. Mivel, egy borzalmas dolog következett
be, mely talán mindent romba dönthet, dönthetett. Újra megállt a szíve, de most
sokkal nagyobb volt arra a veszély, hogy meghal.
-
Egy kettő, egy kettő, el fogjuk
veszíteni, a rohadt életbe!- kiáltotta az egyik orvos, teljesen kikelve, trágár
illetlen szavak mellett.
Az óra már este 11:40 mutatott mikor már 3 órája
élesztik újra Dianát. De egyszer az a műszer, már nem adott ki sípoló,
vészjelző hangot, a lány szíve újra dobogott. Az orvosok fellélegeztek s a
verítéket is letörölték homlokukról. Viszont a siker egyel talán nem volt biztos,
mivel az is benne volt a pakliban, hogy agykárosulást is szenvedhetett a nő.
Így teljes sikert nem érhetett el senki idáig
, Egyik bennfentes”
*Sok óra után, a
lábadozást követően*
Anyja Dianának az ágya mellett fohászkodott istenhez,
s megköszönte, hogy Dan még mindig életben van, s maradt. Bő számú vizsgálat
kimutatta azt, hogy a lány nem szenvedett agykárosulást, s semmi nagyobb
gondot, ami igazán csodás, s meghökkentő fordulópont volt. Természetesen Margo
sem maradhatott ki ezekből a számára csodás eseménydús órákból, mivel tátott
szájjal, s színlelt fájdalommal toppant be a kórterembe.
-
Anya! Mi történt?! –kiáltott fel, mire
az orvos lepisszegte Margo-t, hogy fogja be a csőrét, s ne kiabáljon.
-
Lányom! – mondta teljes kipirosodott
arccal a középkorú nő, s megkönnyebbülve mesélte tovább nagyobbik lányának a
történteket,- képzeld, újra elvesztettük a húgodat, de visszajött!
Margo erre csak kifújta a levegőt tüdejéből, s a
teljesen kimerült Dianára forgatta szemét, s eleresztett egy „hála’istennek”
szófordulatot, mit szerintem teljesen várható volt a megemlített lánytól,
vagyis Marg-tól [Margo rövidítése]
-
Figyelj anya, nekem most valamit fel
kell adnom a postára, mindjárt jövök, puszillak- ecsetelte, a nővér, mikor az
anya csak bólintott egyet.
*Margo cselekedetei*
Mikor elhagyta a
kórházat egy basszus szóval tette emlékezetessé azt a percet. A parkolóban a
piti Wren várta, egy fekete kapucnis pulóverben, melynek anyaga nyekle szövetből
készült. A lányt nem vonta kérdőre, mivel látta, hogy alapból felvan
idegesedve, ilyenkor nem jó hogyha még feszültebbé teszi valaki is a helyzetet.
Wren csak bámulta Margot, mire azt a nő nem bírta ki szó nélkül:
-
Te meg mit bámulsz itt, húzz el az
utamból te… Jobb, ha nem mondom ki, mert még megbántanálak!
-
Te aljas! – fejezte be dühösen a fiú.
-
Nekem itt ne papolj, inkább vigyél el
Dan lakásához, kíváncsi vagyok mit fogok ott még találni…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése