tag:blogger.com,1999:blog-54211587474337035492024-02-06T20:20:02.488-08:00He wasKatherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.comBlogger9125tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-89760180196231281462014-04-30T10:04:00.000-07:002014-04-30T10:06:22.357-07:007. rész- A fordulat<div class="MsoNormal">
<span style="line-height: 115%;"><span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;">Sziasztok! Igen igen, megint késtem nem is keveset... Sajnálom, s sajnálom! Remélem azért tetszeni fog ez a rész, habár mostanában szerintem meg fogjátok majd szokni, hogy a kedves szereplőink a halál és az élet kapujában vannak néhányszor...Nagyon örülnék pár pipának és kommentnek! Jó olvasást!</span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: Times, Times New Roman, serif;"><span style="line-height: 16.100000381469727px;">________________________________________________________________</span></span></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Edwardian Script ITC"; font-size: 48.0pt; line-height: 115%; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";"> 7. Rész- A
fordulat<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGPMf2B8r46qwPLCXpcRXZmf2B9zL_RY_t05dAYheQjXltLtEZahveFgN0ulMWnnJv09yP9gLw0EH15oEBnHDQq6qf1iXspbbrvHzW3kDQlySXoIiMM_kO7aUXR4UpjU2tdP-YRkoakvxj/s1600/tumblr_n3680b42aN1rtrxuao1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiGPMf2B8r46qwPLCXpcRXZmf2B9zL_RY_t05dAYheQjXltLtEZahveFgN0ulMWnnJv09yP9gLw0EH15oEBnHDQq6qf1iXspbbrvHzW3kDQlySXoIiMM_kO7aUXR4UpjU2tdP-YRkoakvxj/s1600/tumblr_n3680b42aN1rtrxuao1_500.jpg" height="320" width="213" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Dianát egy erős fejvájás követte, pontosan azután,
miután az ágyát elhagyta, s minden csövet kitépett magából, mivel Ő ezt nem
tartotta szükségesnek, hogy ilyen dolgokkal, úgymond táplálják. De akkor még
fogalma sem volt, hogy ennek milyen súlyos következményei lehetnek: egy azon
biztos hatása a csövek kiragadása önmagunkból a halál, vagy ájulás, vele együtt
migrénes felfájás, s sorolhatnám. De Dan-t az se érdekelte abban a pillanatban,
ha élete úszna el egy szempillantás alatt. Hátradőlt az ágyban, s tétlenül
bámulta a fehér orvosi szobát. Az volt az utolsó dolog, amit látott, mivel
szemeit lecsukta, mélyen. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">„ Dianát egy orvos vette észre, az ágyában lecsukott
szemmel, száz meg száz csővel a teste mellett, s az oxigénpalackkal. A
helyzetet senki se értette igazán, még a legjobb szakorvosok sem. Ott állt
minden doktor, s nővér, mintsem segítve a helyzeten, mivel nagyon nem is
tudtak. A csöveket szép, precíz mozdulatokkal dugdosták vissza az elég
megviselt páciensbe. Nem érttették, hogy miért állt volna fel az ágyából? Tán
öngyilkosságot akart elkövetni, vagy mi a szösz? Mindenki csak találgatott, de
erre nem volt idő, mivel az óra ketyegett, sokkal gyorsabban, mint ahogyan azt
elképzelték. Az egyik orvos kiáltott hangosan, azért a defibrillátorért, ami
éppenséggel a helyzetet javítani tudta. Mivel, egy borzalmas dolog következett
be, mely talán mindent romba dönthet, dönthetett. Újra megállt a szíve, de most
sokkal nagyobb volt arra a veszély, hogy meghal. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Egy kettő, egy kettő, el fogjuk
veszíteni, a rohadt életbe!- kiáltotta az egyik orvos, teljesen kikelve, trágár
illetlen szavak mellett.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az óra már este 11:40 mutatott mikor már 3 órája
élesztik újra Dianát. De egyszer az a műszer, már nem adott ki sípoló,
vészjelző hangot, a lány szíve újra dobogott. Az orvosok fellélegeztek s a
verítéket is letörölték homlokukról. Viszont a siker egyel talán nem volt biztos,
mivel az is benne volt a pakliban, hogy agykárosulást is szenvedhetett a nő.
Így teljes sikert nem érhetett el senki idáig<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> , <i>Egyik bennfentes”<o:p></o:p></i></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">*Sok óra után, a
lábadozást követően* <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Anyja Dianának az ágya mellett fohászkodott istenhez,
s megköszönte, hogy Dan még mindig életben van, s maradt. Bő számú vizsgálat
kimutatta azt, hogy a lány nem szenvedett agykárosulást, s semmi nagyobb
gondot, ami igazán csodás, s meghökkentő fordulópont volt. Természetesen Margo
sem maradhatott ki ezekből a számára csodás eseménydús órákból, mivel tátott
szájjal, s színlelt fájdalommal toppant be a kórterembe.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Anya! Mi történt?! –kiáltott fel, mire
az orvos lepisszegte Margo-t, hogy fogja be a csőrét, s ne kiabáljon.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lányom! – mondta teljes kipirosodott
arccal a középkorú nő, s megkönnyebbülve mesélte tovább nagyobbik lányának a
történteket,- képzeld, újra elvesztettük a húgodat, de visszajött!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Margo erre csak kifújta a levegőt tüdejéből, s a
teljesen kimerült Dianára forgatta szemét, s eleresztett egy „hála’istennek”
szófordulatot, mit szerintem teljesen várható volt a megemlített lánytól,
vagyis Marg-tól [Margo rövidítése]<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Figyelj anya, nekem most valamit fel
kell adnom a postára, mindjárt jövök, puszillak- ecsetelte, a nővér, mikor az
anya csak bólintott egyet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">*Margo cselekedetei*<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor elhagyta a
kórházat egy basszus szóval tette emlékezetessé azt a percet. A parkolóban a
piti Wren várta, egy fekete kapucnis pulóverben, melynek anyaga nyekle szövetből
készült. A lányt nem vonta kérdőre, mivel látta, hogy alapból felvan
idegesedve, ilyenkor nem jó hogyha még feszültebbé teszi valaki is a helyzetet.
Wren csak bámulta Margot, mire azt a nő nem bírta ki szó nélkül:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Te meg mit bámulsz itt, húzz el az
utamból te… Jobb, ha nem mondom ki, mert még megbántanálak!<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Te aljas! – fejezte be dühösen a fiú.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nekem itt ne papolj, inkább vigyél el
Dan lakásához, kíváncsi vagyok mit fogok ott még találni…<o:p></o:p></span></div>
</div>
Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-10005541613170545792014-01-05T06:50:00.000-08:002014-01-05T06:51:13.175-08:006. Rész- Te vagy az? [+Visszatértem!]Üdvözöllek titeket újra! Nagyon örülök, hogy újult erővel itt vagyok köztetek, immáron új résszel a tarsolyomban. Így hát, remélem, hogy fogtok kommentelni, és pipálni, na meg, hogyan tetszik az új design?:) Ezt a részt viszont, <a href="http://www.blogger.com/profile/11281547737552009944" rel="nofollow" style="-webkit-transition: opacity 0.1s ease-in; background-color: #281414; color: #5a6852; cursor: default; font-family: 'Times New Roman', Times, FreeSerif, serif; font-size: 12px; font-weight: bold; line-height: 16px; opacity: 0.5; text-decoration: none; text-shadow: rgb(0, 0, 0) 1px 1px 1px; transition: opacity 0.1s ease-in;">Kovács Rék</a>ának szántam, mivel ő a történetemnek az állandó kommentelője, amit előre is szeretnék neki megköszönni!<3 És mellékesen, ez a rész nagyon izgalmas lett, jó olvasást, és hallgassátok vele a dalt amit a kép alá linkeltem, úgy sokkal átérezhetőbb!<br />
-----------------------------------------------------------------------------------<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Edwardian Script ITC"; font-size: 48.0pt; line-height: 115%;"> 6. Rész- Te vagy az?<o:p></o:p></span></div>
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijzvQeCPaRjFbdRMwm5hKky0_5RBnAG5vqBwRPqV1S4asIBYxopbnLoY4c4Z9iwi8YVtz-SHiLbIiuk8nc3TTTa0m9vYEvgMJgO1RAUnLKN0V6RSEVr2MDjSS-ztqORcKjXkIkGkXm2feP/s1600/Raina-Hein-raina-hein-12851137-412-579.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijzvQeCPaRjFbdRMwm5hKky0_5RBnAG5vqBwRPqV1S4asIBYxopbnLoY4c4Z9iwi8YVtz-SHiLbIiuk8nc3TTTa0m9vYEvgMJgO1RAUnLKN0V6RSEVr2MDjSS-ztqORcKjXkIkGkXm2feP/s1600/Raina-Hein-raina-hein-12851137-412-579.jpg" height="320" width="227" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="http://www.youtube.com/watch?v=Tf62hgdtXV8">Dal</a></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor a fiú zakatolva kezdte felemelni buksi fejét,
Diana tudta, hogy ki is az: Wren volt. A lány máris visszahúzta kezét, s a
sírást kerülgetve kiáltott a fiatal doktorra.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Menj ki innen, takarodj! Ezek után itt
vagy? –Mondta egyre el-elcsukló hangján. Diana kétségbeesetten nyúlt az üres
szobában a telefonjáért, hogy anyját hívja segítségül, hogy küldje el Wrent. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ne tedd! Kérlek. - Közölte a megszeppent
fiú, aki ajkát kezdte el harapdálni az idegességtől. Dan-nek nem volt más
választása, lerakta a mobil készüléket, s a szerény kócos fiúra szegezte
tekintetét. Felesleges volt, hisz Wren nagy léptekkel ki szeretetett volna
lépkedni az ajtón, de a lány furfangos volt, és szóra szerette volna bírni:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Megint el akarsz a vádak elől menekülni?
Szegénykém. –Áradozott Dan, s szemét is forgatni kezdte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Tudta, hogyha
az embereket a hibáik elé állítjuk, akkor sehova se tudnak majd elmenekülni,
csak a hazugság mély gödrébe. A fiú, egyik pillanatról a másikra Diana mellé
szegődött, s lágyan megcsókolta a lány puha ajkait. Wren beletúrt a lány kócos
hajába, s végig pásztázott az arcán lévő gödröcskéken. Szenvedélyes csók volt
az övék minden érzelem abban az egy érintésbe lakozott. A fiú végig simította
selymes kezét Diana lábán, s a többi, ment a maga útján.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> ***<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor kiment Wren a szobából, Dan a táskája mélyébe
nyúlt, ahol egy oldalain foszlott barnára kopott levél helyezkedett el.
Felnyitotta s elkezdte olvasni; elhunyt apja írta neki. Ez az idézet állt
benne:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<i><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">„Milyen
színű a szomorúság? - kérdezte a csillag a cseresznyefát, és megbotlott egy
felhőfoszlányban, amely gyorsan tovább szaladt. - Hallod? Azt kérdeztem, milyen
színű a szomorúság?- Mint a tenger, amikor magához öleli a napot. Haragosan
kék. - Az álmoknak is van színe?- Az álmoknak? Azok alkonyszínűek- Milyen színű
az öröm?- Fényes, kis barátom. - És a magány?- A magány az ibolya színét
viseli. - Mennyire szépek ezek a színek! Küldök majd neked egy szivárványt,
hogy magadra teríthesd, ha fázol. A csillag behunyta a szemét, és a végtelennek
támaszkodott. Egy ideig így maradt, hogy kipihenje magát. - És a szeretet?
Elfelejtettem megkérdezni, milyen színű a szeretet?- Pont olyan, mint az Isten
szeme - válaszolt a fa.- Na és a szerelem?- A szerelem színe a telihold. - Vagy
úgy. A szerelem színe megegyezik a holdéval! - mondta a csillag. Majd messze az
űrbe bámult. És könnyezett."<o:p></o:p></span></i></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Fájdalmasan kezdett zokogni a lány, még mindig nem
tudta felfogni az esetet. Nem bírta a könnycseppeket letörölni arcáról, hisz
annyi volt még orcáján. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<b><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">*Eközben
Margonál*<o:p></o:p></span></b></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Érdekesen várakozott Margo, egy lebomlott falú ház
belsejében, Wrent várva. Mikor megérkezett a fiú, csak mosolygott, sejtelmesen,
s fáradtan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Elintézed? –Kérdezte a piti mosolygó,
erre Diana nővére kacagott egyet, s ezt válaszolta:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szerinted? Nem tudtam megölni a kis ribit!
A francba!- Fakadt ki teljesen kiabálva, s trágár szavak mellett a nő. -, Az
apját is megöltem, de még mindig él az a féreg húgom! –Mondta, majd Wren
lesütötte a fejét, utána még jobban kérdezgetni kezdte a főnökét.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor fogjuk meg semmisíteni teljesen?-
Motyogta orra alatt a fiú. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Még nem. Szeretek az ilyen kis
hazudozókkal játszadozni!<o:p></o:p></span></div>
Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-3677761676452504092013-12-16T11:17:00.001-08:002014-01-05T05:45:27.982-08:00Szünet.<strike> <b><span style="font-size: large;"><i> Kedves olvasóim!</i></span></b></strike><br />
<strike>Sziasztok! Lehajtott fejjel, s könnyekkel küszködve írom ezt a pár sort. Borzalmas. Lehetetlen ez számomra, mivel még őszkor, mikor megalakult a blog, olyan nagy szeretettel írtam a részeket, amit úgy érzek, hogy mostanában ezt nem tudom megvalósítani. Ezért van ez, ez a szünet. Elmondhatatlan, mert több mint 2 hónap kihagyásával írom most ezeket a sorokat. De akkor is megszeretném köszönni azt a tömérdeknyi támogatást, s szeretetet amit adtatok nekem; egy "írónak" erre van szüksége, a bátorításra. De viszont... Nem tudom, hogy láttátok-e, de valaki mindig dislikeolja a részeket, ezért mostantól ez a gomb is lekerül, végleg. A blog addig is átfog esni néhány design átalakításon, hisz két hónapja nem volt új... Úristen. Szánalmasnak érzem magamat, hisz sose szüneteltettem egy blogomat se, hanem máris kitöröltem. De ennél a blognál éreztem azt, hogy igenis ez jó, nem sablon sztori. Amit, nagyon remélem, hogy ti is így gondoljátok, így szünetel a blog. Valamikor újra fog indulni, nem tudom, hogy mikor de újra fogom indítani,</strike><br />
<i><strike> Sok szeretettel Klaudia B. írótok</strike></i>Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-22995405996341984372013-11-16T12:25:00.001-08:002013-11-16T12:27:23.793-08:005. rész- nyápic, kinek szíve félig halott <div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="MsoNormal">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1EjU8vodGA50vL4_vHKt5dE7cYC6qUk9lcqERFT2PeqW2J1stJwaF6FqYICtMa17KIrESp-uZiIkD0qr5QIpcQWr6Ln8ccIxSdzDOc0uj0CrvNOW0SbLNPsLhUsUbEAKrtqldXRo2XRtV/s1600/tumblr_m9ee22Equ21qbn5m1o1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1EjU8vodGA50vL4_vHKt5dE7cYC6qUk9lcqERFT2PeqW2J1stJwaF6FqYICtMa17KIrESp-uZiIkD0qr5QIpcQWr6Ln8ccIxSdzDOc0uj0CrvNOW0SbLNPsLhUsUbEAKrtqldXRo2XRtV/s1600/tumblr_m9ee22Equ21qbn5m1o1_500.jpg" height="320" width="212" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az anyja kisétált a teremből, Diana pedig csak
tétlenül feküdt teljesen romba dőlt világában. Az esze, csak azon járt, hogy
megtudhassa, hogy mégis- ki akarta őt megölni. Tudta, hogy lehetséges az, hogy
az anyja jól tudja ki az, csak a nyugodtság megőrzésével tetteti. Magas sarkú
koppanásokat hallott a laminált, szürke színű padlón, s egy kilincscsikorgást.
Sápatag képpel ült le Dan mellé Margo, a testvére. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jobban vagy? – Kérdezte az aggódó nővér.
Diana erre csak a szemét kezdte el balra-s jobbra forgatni-, egy hang se jött
ki száján.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mikor a csend, kezdett irritáló hatást ki szülni
magából, a lány erőt vett magán, s egy közömbös hanggal tette jellegzetessé a
„testvéri szeretetet”.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Jól tudod anyával, hogy ki akart
megölni! Gondolom azt is épp olyan pontosan tudjátok, hogy hol van apa! Most
mondd el!- Fenyegetőzött Diana. Margo felemelte fejét, s jámboran tekintetét is
egyhamar ráemelte. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az apánkat megtalálták, Diana- kezdett
bele Margo, mire a lány, reménykedő szemekkel nézte őt- holtan. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Diana kezét a szájához emelte, s sokkos állapotba
került. Szeméből könnyek gyülekeztek, s egyhamar a földre potyogtak. Utána egy
hosszú sípoló hang hallatszódott ki a szobából-, megállt Diana szívverése…
Margo, megelégülve magával, mosolyogva sétált ki a kórteremből, közbe nézte
félig hallott húgát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ennek már rég meg kellett volna
történnie- kacagott, s kiment. <o:p></o:p></span></div>
<div style="border-bottom: dotted windowtext 3.0pt; border: none; mso-element: para-border-div; padding: 0cm 0cm 1.0pt 0cm;">
<div class="MsoNormal" style="border: none; mso-border-bottom-alt: dotted windowtext 3.0pt; mso-padding-alt: 0cm 0cm 1.0pt 0cm; padding: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Nővérek szaladtak be a
szobába, s orvosok vették körül a fél holt lányt. Immáron, Margo is
kétségbeesett arcot színlelt, anyja összeroskadt a padlón. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Hosszas tépelődés, várakozás után, Diana visszajött
a halálból, egyenesen az életbe. Hófehér arccal, megtört szívvel dobbantott
párat. Merev tekintete a kórházból mindenkit megijesztette, néhány ember, azt
pletykálta, hogy halott, csak mozog. Diana-át már nem érdekelte semmi se, hisz
elvesztette eleve már az élete egyik legfontosabb részét-, az apját. Keserűen
harapott ajkába, nem evett s nem is ivott. Utálta önmagát, hogy nem segíthetett
apján, és hogy nem tudta meg akadályozni halálát. Megpiszkálta orrhegyét, és ki
biccent ágyából, ami némi hát fájást segített elő. Lábujjhegyen lépkedett, s ki
botladozott az ablak elé, majd kitekintett rajta. Madarak repkedtek az égen, s
a nap, sárga, narancssárga hamvas színben úszott. Ez volt az egyetlen gyönyörű,
s megszemlélő dolog a mai napban Diana számára. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az ajtó kilincse megmozdult, majd egyhamar egy fiú,
orvos botladozott elé. Diana ijedten, el-,elcsukló hangon köszöntötte.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Üdv- mondta Dan, s kezet nyújtott. A fiú
nem, mert felnézni Diana tekintetére, s csak a kezét szorította meg a lánynak.<o:p></o:p></span></div>
</div>
Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-61340638937138580342013-11-04T08:34:00.001-08:002013-11-10T01:45:08.229-08:004. Rész- mi történik velem?<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrjokmfFyfcvLhP90py5uNKAlZ1yr1I_Q9KFaLdIr6VhiivDd3ont5I8FX5vRScr8B41NrNI7FLSPsoZsBV02ww9KLgWygCH4D8wPDUqKMdbkno4mWP5NsWHAiXlWK_ty-u0r8Grxks-qy/s1600/tumblr_m5fj2mynYy1rwswb1o1_500.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhrjokmfFyfcvLhP90py5uNKAlZ1yr1I_Q9KFaLdIr6VhiivDd3ont5I8FX5vRScr8B41NrNI7FLSPsoZsBV02ww9KLgWygCH4D8wPDUqKMdbkno4mWP5NsWHAiXlWK_ty-u0r8Grxks-qy/s1600/tumblr_m5fj2mynYy1rwswb1o1_500.jpg" height="200" width="200" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Ajkaik zakatolva hagyták el egymást, s a varázslat is
egyhamar megszűnt. Wren ijedten emelte Dianára tekintetét, s felcsendült mély,
brit akcentusú hangja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Ezt nem szabadott volna- mondta el
mélyedve- mennem kell.<o:p></o:p></span></div>
<div style="border-bottom: dotted windowtext 3.0pt; border: none; mso-element: para-border-div; padding: 0cm 0cm 1.0pt 0cm;">
<div class="MsoNormal" style="border: none; mso-border-bottom-alt: dotted windowtext 3.0pt; mso-padding-alt: 0cm 0cm 1.0pt 0cm; padding: 0cm;">
<span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Se, szó se beszéd. Elment. A lány
magába roskadva ült tétlenül, mint egy félbe vágott fadarab. A sírás
kerülgette, egy könnycsepp és kigördülőben volt, mikor kihúzta magát, s
illedelmesen felállt, leakasztotta varrt bézs színű kabátját, egy koromfekete magas
sarkút húzott fel kecses lábaira, s elhagyhatatlan volt a fekete Chanel táska. Kilépett
a ház ajtaján, s utána a feketére lakkozott padon is. Harsányan sütött az óriás
aranypénz*, melegével emberek arcát simogatta. Az, idősebb utcákat szelte át, s
pár köszönést, s bókot is mondtak a falubeliek. Magabiztosan lépkedett, néhol
járdaszegélyeken, máshol az úton. El akarta feledni apja eltűnését, s a
bizalmatlan szavakat. Fejét felkapta, táskája mélyébe nyúlt, előhúzta fehér
mobilját. Anyjával régen beszélt, nem ápolnak fényes kapcsolatot, Diana sosem
volt az anya-lány típusú, inkább apjával szerette az idejét tölteni. Bement a
„kapcsolatok” menüre, s anyja nevére kattintott. El volt mélyedve, s nem vette
észre, hogy az úton flangál. Egy fényt látott utoljára Dan, s utána minden
elsötétült számára…<o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Pityegő, s tompa hangra nyitotta fel szemeit. Karjára
pillantott, látta, hogy infúzióra van kötve. Kórteremben volt. Sok gondolat
futott végig Diana fejében, s mi történt, és hol van. Fehér hálóingben feküdt
mozdulatlanul a kényelmetlen rúgóból összeállított ágyban. Az ajtó kilincs
csikorgott egyet, utána egy orvos somfordált Dan mellé. Egy cetli volt kezében,
füle mögött egy tollal, s felcsendült hangja.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Kisasszony, hogy érzi magát? – Kérdezte
fittyet hányva Diana érdekeire az orvos. Orrát felhúzta, s prüszkölt egyet. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Mi történt, orvos uram? – Mondta
sokkosan a kétségbeesett lány, majd az orvos tekintetét kereste, de az már a
tollhúzásokon járt a doktornak.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Hát- dörmögte- autóbalesetet
szenvedett. A hozzá tartozói várják kint, ha érdekelné kisasszony.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Édesapám is?- Riadt fel Diana sápatag
orcával, kipirosodott fülhegyekkel. A doktor úr erre csak a bal ajkának szélét
húzta fel, és kisétált az ajtón.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Anyja várta a doktort, hogy beszéljen állapotáról, de ő csak
merev mozdulattal intett Dianára.
Édesanyja sietősen lépkedett a kórterembe, s egy csókot hintett Dan
hófehér homlokára. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Kislányom jól vagy? – Kérdezte
szótagolva anyja, de a lány nem a kérdésekre akart válaszolni, hanem az Ő
kérdésire választ adni.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Ki ütött el? – Mondta Diana, s szemét
anyjára emelte. Ijedten tűrte el, arcába lógó fürtjét.<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Georgia","serif"; mso-bidi-font-family: "Times New Roman";">Nem tudják- szólalt fel- senki se
látta. De most ne ezzel foglalkozz, hanem inkább feküdj vissza, hagylak aludni.<o:p></o:p></span></div>
</div>
Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-22226245909248968302013-10-30T02:52:00.004-07:002013-10-30T02:53:09.072-07:003. Rész- Egyedül<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: right; margin-left: 1em; text-align: right;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDUG0POqd20zg7xOj9ustn-tqvByIulkoagRzHYbnp8JdIdrXc_Uw09OFclCoAn7nYe9_HPxq9ZdzzLEQmvATAdieXCx_WRGx-lgJiW69IsZYmWq3tk4bZRAX3j0j3NZm_ZYTrK8O_3a-N/s1600/RainaHeinEllieLavehlle22.png" imageanchor="1" style="clear: right; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgDUG0POqd20zg7xOj9ustn-tqvByIulkoagRzHYbnp8JdIdrXc_Uw09OFclCoAn7nYe9_HPxq9ZdzzLEQmvATAdieXCx_WRGx-lgJiW69IsZYmWq3tk4bZRAX3j0j3NZm_ZYTrK8O_3a-N/s1600/RainaHeinEllieLavehlle22.png" height="320" width="213" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;"><a href="http://www.youtube.com/watch?v=xGPeNN9S0Fg">Dal</a></td></tr>
</tbody></table>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Érdeklődve húzta fel szemöldökét Diana, s a
feladóját kereste. Csak annyi volt oda pötyögve „TITKOS FELADÓ”. Markába nyomta fejét, ajkát sóhajtás hagyta
el. Kíváncsi volt, hogy ki üzenhette, de mégis félt. Félt, a következményeitől,
hogy baja eshet. Bánatosan szórta szét hamvait a bőr fotelen, s haját eltűrve
nézte a plafont, min néhány kép, firka meredezett. A szobában, az a bizonyos
„kínos”csönd honolt- a csöndet egy nesz zavarta meg. Dan lassan lépett ki az
utcára, s észrevette a Hírlapot. Felemelte a földről, kezeibe nyomta, s tovább
szemlélte. Nagy betűkkel oda volt írva: ELTŰNT. Csak akkor eszmélt fel, hogy
az, aki eltűnt, a szeretett édesapja. Sokk közepette rogyott le a fűre, s
kigördülő könnycseppek csúsztak végig orcáján. Nem tudta felfogni, azt, hogy mi
folyik valóban körülötte. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Az utcán sétáló, boldog emberek nyugodtan haladtak
el Diana mellett, fittyet hányva igényeire. Csak egy fiú állt a kapu elé, s oda
kiáltott bizonytalanul.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mi a baj? – kérdezte a fiú, majd oda
somfordált Dan mellé. Átkarolta, mire a lány megölelte a fiút; csak egy dologra
volt szüksége, s az a szeretet. Dianának egy ijedt hang csúszott ki ajkai
rabjából:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Eltűnt. – Az ifjú is lerogyott mellé, s
nem faggatta tovább, hisz tudta, hogy ilyen esetekben, ez csak rossz lehet
számára - a fiú orvos volt. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Betessékelte a lányt házába, s leültette egy székre.
A fiú, sietősen lépett a konyhába, ahol vizet engedett egy pohárba. Diana forró
ujjai közé nyomta, mire ő máris kortyolgatni kezdte a folyadékot. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Wren vagyok – mutatkozott be Wren.
Aranyos brit fiú volt, kócos barna haja, szemöldöke fölött lengett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Diana- nyújtott kezdett Dan, mire a fiú
mosolyra húzta szájának sarkát.</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A szobába mentek be, majd mind ketten leültek a
paplanos ágy sarkába. Wren nem bírta sokáig a csendet, ami a szobában honolt, s
kérdőre vonta Diana fájdalmát.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ki tűnt el pontosan? – Húzta fel
szemöldökét a fiú. Diana fejét felemelte, s ajkait egy szóra késztette.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Apám. Az egyetlen ember, aki szeretett. Eltűnt.
– Mondta Dan, s könnycseppjei szabad utat kaptak. Wren letörölte könny
maradványait, s átölelte a lányt. Fájt neki is, hisz át tudta érezni, hogy mi
folyik a lány testében most, s lelkében. Ő is elvesztette apját.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Tudom, hogy ez nem segít sokat, de
talán. Én is elvesztettem apámat…- mondta az ifjú könnyekkel küszködve. <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Diana érzelmesen emelte fel fejét, s tekintetét
Wren-re szegezte. Szemeit rajta táncoltatta, s egyre közeledtek ajkaik
egymáshoz. Végül, összeforrtak. Dan becsukta szemét, szintúgy, mint a fiú. Újra
érezhette azt, hogy őt, valaki újra szereti. Szívből.<o:p></o:p></span></div>
Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-61695448924849128452013-10-27T05:56:00.001-07:002013-10-27T05:56:03.430-07:002. Rész- Margo, mint vészjelző<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH0JiJDW3BuKkOuzzD1-uifl0bvv_1i8_W901Hnp18oJdbyq1QqitnmorhtRnPT0oEgyfotQHCqeVhZrNpp2u8YaRD93dOGg-8canLOG_DloIdGqyu7yTUzriI3uk2RPCAsuYtivpcMQQA/s1600/tumblr_licfrirVIh1qb9gywo1_500.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjH0JiJDW3BuKkOuzzD1-uifl0bvv_1i8_W901Hnp18oJdbyq1QqitnmorhtRnPT0oEgyfotQHCqeVhZrNpp2u8YaRD93dOGg-8canLOG_DloIdGqyu7yTUzriI3uk2RPCAsuYtivpcMQQA/s1600/tumblr_licfrirVIh1qb9gywo1_500.png" height="320" width="213" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Margo állt az ajtó mögött, értelmetlen arc
mimikával, mire az ajkain kicsúszott egy közömbös hang.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Szia, Diana régen láttuk egymást nem de?
– kérdezte felhúzott bal szemöldökkel a lány nővére. Diana, megrázta a fejét,
mint egy puli kutya, s beljebb tessékelte. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mind a ketten helyet foglaltak a nappaliban a
fotelre. Öt percig kínos csend telepedett le a szobára, mikor Margo szava
felcsendült. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpFirst" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Apa szép házzal áldott meg- kacagott, s
megköszörülte torkát. Margo nyakán egy gyönyörű Chanel darab díszelgett-
nyaklánc. Nagyot nyelt Diana, s végül ő is szóba elegyedett. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Igazából, miért jöttél? – Kérdezte Dan
[Diana] miközben látta, hogy testvére a levelet pásztázza, mit apja írt neki.
Félt, hogy meglátja Margo, hisz nem akart abból konfliktust, hogy ki apa
kedvence. Sietősen ráemelte kezét, el szerette volna takarni a papírdarabot. Margonak
se kellett több, kérdőre vonta a levelet.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpMiddle" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mit rejtegetsz? – Mondta, miközben a
papír többi részét kereste tekintetével. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraphCxSpLast" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Semmit se, mit rejtegetnék? – Mondogatta
Diana, s kínosan jegyezte meg azt, hogy menjenek be a konyhába teázni. Ő máris
előre indult, s nem látta Margot mögötte.<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Ravaszul emelte ki a borítékból Margo a levelet,
mire szemét végig pásztázta a tinta betűkön, s ezeket a sorokat dörmögte magában:
„Ne mond el Margonak, de téged jobban szeretlek.” A lánynak majd megszakadt
szíve, könnycseppek ezrei hagyták el szemét, rózsaszínre púderezett orcájáig.
Diana kezében a teával, toppant be a szobába, hol Margonak kezében a papír. Észrevette
Dan, s kétségbeesetten nézte nővérét, miközben darabjaira hullik földre
szívének darabjai. Margo dühösön rontott rá húgára:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoListParagraph" style="mso-list: l0 level1 lfo1; text-indent: -18.0pt;">
<!--[if !supportLists]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%; mso-fareast-font-family: "Times New Roman";">-<span style="font-family: 'Times New Roman'; font-size: 7pt; line-height: normal;">
</span></span><!--[endif]--><span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Mit képzelsz magadról? Tudhattam volna,
hogy te vagy apa kedvence, hisz neked volt régen arany szőke hajad, s gyönyörű
szemeid, és fényes jegyeid. Én mindig miattad háttérbe szorultam, idősebbként,
mindig a pici hugica volt a nyerő, de miért? Engem senki se szeret!- Rontott ki
Margo az ajtón, miközben Diana tekintete mereven állt, s egy arc izma se
rendült meg. <o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Lefelé szegezte fejét, s komoran, öles léptekkel
sietett be szobájába, ezekkel a mondatokkal fejében: „Most már valójában nem
szeret senki.” Lehuppant a tollakkal teli, párnás ágyába, fejét a paplanba
nyomta. Kegyetlenül sóhajtott, s legszívesebben láthatatlanná vált volna.
Csicsergő hangra hegyezte fülét, akkor megpillantotta telefonját- sms-e jött. A
polcra nyúlt, leemelte róla telefonját, s hangosan olvasta fel az üzenetet:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">„Utállak, te utolsó szemétláda!” <o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal" style="margin-left: 18.0pt;">
<br /></div>
Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-36153276001864755602013-10-19T01:44:00.001-07:002013-10-19T01:44:52.296-07:001. Rész- Vihar, és a levél<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnM_aJKdeI8JDjDMg4dZkGEOihblqKjItuawGieZflTrXu1qUGzNYhr00c6KIcERsSNqM-6a1PP4DvFC_IqxJR49hZdxMpPw9yfxDz8ncEA-zXkUhu40UsvvgLf6UN-KUEq91hJd5UuLQb/s1600/105_1anthropology_ra.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgnM_aJKdeI8JDjDMg4dZkGEOihblqKjItuawGieZflTrXu1qUGzNYhr00c6KIcERsSNqM-6a1PP4DvFC_IqxJR49hZdxMpPw9yfxDz8ncEA-zXkUhu40UsvvgLf6UN-KUEq91hJd5UuLQb/s1600/105_1anthropology_ra.png" height="320" width="213" /></a></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Diana, szemét felnyitotta, s körbenézett az üres
aszfaltú plafonon. Nagyra tátotta száját, amin egy ásítás is kicsúszott. Hallotta
kintről a madarak gyönyörű éneklését, s néhol tücsökök ciripelését. Neki ez egy
érdekes élmény volt, hisz meg szokta már Londonban, a sok autó kipufogójából
áramló, gázt, ami az ablakán szokott beszivárogni.<o:p></o:p></span></div>
<div style="border-bottom: dotted windowtext 3.0pt; border: none; mso-element: para-border-div; padding: 0cm 0cm 1.0pt 0cm;">
<div class="MsoNormal" style="border: none; mso-border-bottom-alt: dotted windowtext 3.0pt; mso-padding-alt: 0cm 0cm 1.0pt 0cm; padding: 0cm;">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Felült a párnákkal teli, paplanos ágyából, s
lábát a papucsába dugta bele, ami eddig az ágya előtt hevert. Felállt, majd
öles léptekkel sétált be a sokbútoros konyhába. Kényelmetlenül nyúlt a polcra a
kávéért, amit feltett melegedni a tűzhelyre. Ásított egyet-s, kettőt, mikor
csoszogva billegett a hűtő elé, ahonnan egy tejet emelt ki. Lerakta a pultra,
és egy bögréért nyúlt, amikor egy kattanó hangot adott ki sütője- készen van a
kávé. Sietve emelte le tűzhelyről a gőzölgő folyadékot, amit a piaci friss
tejébe öntött. Mikor a két oldat, egyesült, Diana megfogta a pohárnak a fülét,
s úgy ült le a tömör barna székre. Néhol sokat kortyolt, máshol meg abba hagyta
a szürcsölgetést- keserű kedve volt. Az ablakon kitekintett, s látta, hogy a
nap, a komor szürke felhők mögé rejtőzött. Utána egy neszt hallott. Az eső
kopogások voltak azok, mik a tetőre pattogtak, s az ereszen folytak le. Diana,
erre csak egy halk kacajt eresztett el, mikor egy nagyot kortyolt a bögréből. Egyre folyamatosabban estek az eső cseppek a
földre, és a palatetőre, s az égen néhány „firkát” lehetett megfigyelni, mik a
villámok voltak. Diana csak akkor eszmélt fel, hogy teljesen egyedül van a kis
kunyhóban, se apa, se testvér nélkül. Félt. A bögrét az asztal közepére
helyezte, majd felállt, s az egyik sarokba kuporodott le. Kezeivel, összekulcsolta
lábait, s könnycseppek csúsztak végig orcáján. Most, senkire se számíthatott,
és senkihez se bújhatott oda. Szavak hagyták el ajkait, s ezt rebegte: „teljesen
egyedül vagyok, magányos, senki se szeret!”. Zokogott, s a szavai is mind
igazak voltak. Apját szerette legjobban, s most ő hagyta el. Fájt neki, egy
sebet hagyott szívén. <o:p></o:p></span></div>
</div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A postás egy levelet csúsztatott, be fekete kerítésébe.
Felállt a lány, kicsoszogott a kapujához, s elolvasta a levél címét, feladóját.
Mikor meglátta, hogy ki írta, beszaladt a konyhába, papucsát ledobta a laminált
padlójára, s körmeivel felnyitotta a papírt, ez állt rajta:<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> </span><span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">„Kedves kislányom!</span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Őszintén remélem, hogy nem bántottalak meg azzal,
hogy elküldtelek itthonról… Minden egyes nap ezen rágódom, hogy az én kicsi
hercegnőm, utál-e engem emiatt. Titkon remélem, hogy nem. Sajnálom. De ezt a
család, és a te érdeked miatt tettem. Jobb így. De akkor a lényegre térek.
Nagyon szeretlek, egy percig se gondold azt, hogy nem. Te vagy a szemem fénye,
ne áruld el Margo-nak a testvérednek, de téged jobban szeretlek! Tudom, hogy
ezek a sorok nem pótolják az ölelésemet, se a jelenemet, de itthon kell, hogy
maradjak… Remélem, hogy megérted,<o:p></o:p></span></div>
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;"> Sok szeretettel édesapád"<o:p></o:p></span></div>
<br />
<div class="MsoNormal">
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">A kisírt szemén, újabb könny foltok jelentek meg,
mikor azt hallotta, hogy valaki kopog az ajtón, vagyis inkább dörömböl. Kíváncsian
húzta fel szemöldökét, s a kilincset lefelé húzta, majd meglátta, hogy (…)<o:p></o:p></span></div>
Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com2tag:blogger.com,1999:blog-5421158747433703549.post-52265527757708873132013-10-10T23:02:00.003-07:002013-10-11T00:00:51.158-07:00Bevezető- Avagy kis ízelítő<div class="MsoNormal">
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeIoUyEVeMYJvUeIqVvndwA1aysi_h2D7k9EYAPxSGqhqgv-RHQXgTztDEjO-vwW9obUoodZ31B4MXcQK0jqnijcETK-Bgd8qXkJ9_YNME4gqpIatGcoLv2_Qa98TU-Dbhhp_znZ95ndQT/s1600/falu.png" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjeIoUyEVeMYJvUeIqVvndwA1aysi_h2D7k9EYAPxSGqhqgv-RHQXgTztDEjO-vwW9obUoodZ31B4MXcQK0jqnijcETK-Bgd8qXkJ9_YNME4gqpIatGcoLv2_Qa98TU-Dbhhp_znZ95ndQT/s1600/falu.png" height="320" width="213" /></a></div>
<span style="font-family: "Times New Roman","serif"; font-size: 12.0pt; line-height: 115%;">Diana Hein a lépcsőn kaptatva, barátnői mellé
szegődve, nézte két gyönyör, zöldeskék szemeivel az elé magasló tájat. Kis
házak, dimbek-dombok, s az összetartó kis falubeliek kuncogását lehetett
hallani, látni. Smaragd zöld színű volt a fű, rendezett kis falucska. Diana,
egy vérbeli városi lány volt, aki szerette a plázákat, s a különféle bizsu
boltokat járni, koromfekete tűsarkú cipőjében- mindaddig, mikor apja száműzte
házából, ide, ebbe a kicsi faluba, hisz túl sok adósságot halmozott fel lánya.</span><br />
<span style="font-family: 'Times New Roman', serif; font-size: 12pt; line-height: 115%;">Diana eltűrte gesztenyeszínű barna haját szeméből, s
tovább szemlélte a falut, ahol ezen túl lakni fog. Bőröndjét maga után húzva, a
pongyászt a kezében szorítva, billeg a fehér aszfaltú házához. Megfontolt
mozdulattal dobta le a friss járda szegélyére, ruháit s egyéb dolgát. Gucci
táskájába nyúl bele, jó mélyre. A kulcsot keresi, ami arany színnel van festve.
A púdert, s a pink szájfényét elkerülve, érzi a kulcs hideg külsejét, amit
megragad. Felemeli, s beilleszti a zárba, majd a kulcs kattanó hanggal nyíl ki.
A kis rekeszen betépelődve, ledobta pongyászát, bőröndjét a falra támasztotta.
Maga mögött becsapta az ajtót, s a házat kezdte fürkészni. Leült a rózsa
mintás, kis fotelébe, majd ezeket hajtogatta magában. „Hogyan kerülhettem ide,
ebbe a jelentéktelen faluba?” Mikorra megunta a mormogást, felállt, s a
konyhába sétált- csoszogva. Felnyújtózkodott a polcra, ahol egy olyan tálka
helyezkedett el, amire ez felirat volt gépelve: TEA. Leemelte, majd kivett a
szekrényből egy bögrét, amibe forró vizet engedett. Beledobta a tea apró
tasakját, s kevergetni kezdte- ezt szokták alkalmazni az angolok, ha idegesek.
Mikorra szétáramlott a zöld tea, kortyolgatni kezdte. Már most tudta, hogy az
élete meg fog változni, s ettől félt eddigi életében. </span></div>
Katherine Walkerhttp://www.blogger.com/profile/10406884473720529636noreply@blogger.com2